A barantáról röviden

 

A névről: Szűkebb értelemben a Baranta a IX. század és a XX. század között élt magyarság harci kiképzési formáira épülő fegyveres- és pusztakezes harcművészeti irányzat, hagyományos népi és harci értékeink közvetítője.

​​

A forrása: Nem egy, vagy több "mester" alkotása, hanem a magyar nép, mint kultúrkör összegzett tudásanyagának /életmód, közösségépítés, taktikai modell, technikai alapbázis, személyiségfejlesztési elv, filozófia/ tükröződése a sajátos harci testkultúrában.

​

A filozófiája: Egy barantázó magyarul él, gondolkodik, harcol, táncol, énekel. A legfontosabb feladata, hogy a lehető legalaposabban megismerje és magáévá tegye azt a kultúrát, amely az általa megtanult harci értékeket kifejlesztette. Egy barantázó nem valami ellen, hanem valamiért harcol. A barantázó szigorúan véve nem hagyományőrző, nem hagyományápoló, a barantázó a hagyományokat a mindennapjaiban éli meg, a köré építi fel az életét. A magyar észjárás megismerése biztosítja az értékek mentén történő haladást.

 

Fegyverei: Az felkészítés során a barantázó a pusztakezes technikák mellett az íj, a szablya, a kard, a fokos, az ostor, a lándzsa, a csatakereszt és a különböző hosszúságú botok használatát sajátítja el, a foglalkozások része a néptánc és népdalok éneklése is.

 

Hitvallása: "A magyar kultúra örök harc a hagyomány (népi műveltség) és a nyugati kultúra között. Béke csak úgy lehet, ha a népkultúra nő fel magas kultúrává, saját törvényei szerint, Európától csak azt veszi át, ami erre kell, s ezt is szervesen magába olvasztja...” - Kodály Zoltán

 

Mottója: "A vitézség nem egy napi tanuság!" - Zrínyi Miklós

 

Nemzettudata: "az, hogy magyar nem faj, nem vér, hanem a lélek dolga. Nem a vér alakította ki a magyar lelket s hozta létre így a magyar fajt, hanem ellenkezőleg, a magyar lélek hatott a vérre s most és minden időben az a magyar faj, amit a magyar lélek áthatott. Mindenki olyan mértékben magyar, amekkora mértékben magyar lélek ereje él és hat rajta keresztül..." - Karácsony Sándor

 

Nemzetszemlélete: "A nemzet nem más, mint közös nyelven, közös műveltséggel, közös szeretettel és hittel a jövőre szövetséget kötött emberek nemzedékeken átívelő sorsközössége." - Vukics Ferenc